Galát Péter2017-11-09T06:44:32+00:00

Galát Péter

1975. szeptember 9-én születtem Szarvason.
Itt jártam első iskoláimat és itt találkoztam először a táncos mulatozással is. Nagyapám, aki szakácsként sok lakodalomban vett részt, már 5-6 esztendős koromtól magával vitt ezekre az alkalmakra, ahol engem hamar magával ragadott a tánc.

Egy ilyen alkalommal szemelt ki magának pályám indítója, Csasztvan András, akinek a vezetése alatt elkezdődhetett számomra a tudatos néptánc tanulás a szarvasi Tessedik Táncegyüttes gyermekcsopotjában.

Itt tanultam első cifráimat, ami lassacskán eljuttatott egy mezőhegyesi néptánctáborba, ahol 10 évesen tanultam előszőr széki táncokat Nagy Bertalantól. Itt láttam először eredeti archív gyűjtést (az 1969es széki hangosfilmet), ami csodálattal töltött el és mély nyomot hagyott bennem – különösen egy férfi tánca, aki már a kis tévé képernyőn át is kimagaslott táncával a többiek közül.

1986-BAN a szarvasi gyermek szólótánc fesztiválon kisbokrétás táncos címet kaptam eleki román táncokra, amit Gál Lászlótól tanulhattam. Tánc iránti érdeklődésem kimeríthetetlen volt, már gyermekként részt vettem a felnőttek próbáján is, ahol abban az időben Sára Ferenc vezetésével folytak a próbák. Nagyon fiatalon fel is kerültem a Tessedik Együttes felnőtt csoportjába.

15 évesen, 1990-ben nyertem felvételt a Magyar Állami Népi Együttesbe. Következő mesteremnek, Timár Sándornak köszönhetően itt kerültem közeli kapcsolatba hagyományőrző táncosokkal. Mesti arra sarkallt , hogy felkeressem Őket lakóhelyükön, saját közösségeikben is, ahol bár megkopva , de még él régi kultúrájuk . Így kezdődött Erdélybe és számos vidéki településre való utazásom és egy számomra új világ megismerése . Gyűjtőútjaim először mezőségre vezettek , ahol lakodalmakban , bálokban sikerült felvételeket készítenem , magnó és videókamera segítségével . A mulatságokban szert tett kapcsolatok révén már volt hová visszamennem , kinél aludnom . Számomra már akkor fontos volt az emberi kapcsolatok kialakítása ,mert ezekből lehet a legtöbbet tanulni és jobb emberré válni . Mezőségen : Visába ,Mezőkeszűbe , Magyarpalatkán ,Bonchidán , Válaszúton , Búzába , Feketelakon , Szépkenyerűszentmártonban jártam és készítettem felvételeket és építettem kapcsolataimat .

Visába Kuli Feriékhez és Répa Feri bácsiékhoz jártam legtöbbet és mulattam velük sok éjszakát (Persze a kaszálás sem maradhatott el .) .Széken sokat jártam a furulyás Székely Józsi bácsihoz , akivel sokat beszélgettem és sok felvételt készítettem a “diskurállásokról” furulyázásáról és énekéről .(Sajnos már nincs közöttünk.) Több ízben jártam Kalotaszegen : Méra , Vista , Szucság ,Türe (Itt Gergely András énekesnél visszajáró vendég voltam haláláig .) Legtávolabbi gyűjtéseim Gyimesben voltak .(Ezekről is számos felvételem tanúskodik.)

1992 – ben az Óbudai zenei iskolában nekikezdtem a népzenélésnek. Ifj. Csoóri Sándornál brácsázni tanultam ez sokat jelentett későbbi zenéhez zenében való viszonyomnak alkalmazkodásomnak.
Tizenkilenc éve tartó hivatásas táncosi pályafutásom mellett folyamatosan foglalkozom oktatással is, ezáltal is a színpadi munkánál mélyebbre merülve a műfajban.

Éveken át vezettem a Közgáz Táncegyüttes utánpótlás-, a Bartók Együttes Gyermekcsoportját, az Angyalföldi Vadvirág Gyermekcsoportot. Tanítottam, koreografáltam az Angyalfödi Vadrózsa, a Kertész Táncegyüttes, a bácskossuthfalvi Vadvirág Gyermekcsoport, a Székelyudvarhelyi Pipacsok táncműhely, az ELTE, a Veszprém Táncegyüttesek számára; a válaszúti és a szépkenyerűszentmártoni néptánctáborokban valamint az M.Á.N.E.-ben. A Magyar Dudazenekarral rendszeresen fellépek táncosként.

Jelenleg a Kincső néptáncegyüttes művészeti vezetője vagyok.

Budapesti tartózkodásom alatt nem feledkeztem el gyökereimről sem . Rendszeresen oktatok és táncolok a szarvasi Tessedik Táncegyüttesben, ahol 2006-ban egy önálló műsort is létrehoztam , Együtt a vizek mentén címmel . Az ezévi Néptáncantológián szerepelhettem társkoreográfusként . Táncosként, koreográfusként részese vagyok a Szarvasi Szlovák Színház munkájának is.

Az országos szólótáncversenyen több alkalommal voltam különdíjazott. A Martin György tiszteletére megrendezett Nemzetközi Legényesversenyen első helyezett lettem Fekete János (Poncsa) ,majd 4. helyezett lettem Kalló Ferenc, valamint első a számomra oly becses Tamás Márton táncával. Zalai kamara fesztiválon 2004 .-ben Pitty című számommal szólótáncosi nívódíjban részesültem barátaimmal együtt . Népművészet Ifjú Mestere-díjban tüntettek ki 2009 augusztus 20.-án , ami számomra oly becses előadó művészeti állami kitüntetés . A Kincső együttesemmel 2011-ben koreográfusi és együttesi nívódíjban részesültem a Nagykállói fesztiválon a „Jaj de szépen harangoznak..” című számommal.
2012-ben a Kincső együttessel vezetőként és koreográfusként , a szarvasi együttessel pedig társkoreográfusként kiváló minősítést értünk el a Hagyományok Házában megrendezett minősítő fesztiválon.
Jelenleg is táncosként dolgozom az M.Á.N.E.-ben és nem feledve az amatőr múltamat ,tanítom és koreográfiákban próbálom továbbéltetni hagyományainkat.